Tűzijáték

 

Kicsi Tacsi már nagyon várta a Nyárbúcsúztató Ünnepi Tűzijátékot, amit aznap este készültek megrendezni a Pipacsosmezőn. Minden évben ezzel az ünnepséggel vettek búcsút a Pipacsosmező lakói kedves évszakuktól, a nyártól.

Kicsi Tacsi egész nap másról sem tudott beszélni, csakis az esti tűzijátékról. Valójában Kicsi Tacsi még sosem látott tűzijátékot, azért is volt olyan izgatott. Annyit tudott csak róla, hogy szép, színes és Anya Tacsi nagyon szereti.

Anya Tacsi egész nap sütött-főzött a rekkenő hőségben, hogy a piknikkosárba, amit este az ünnepségre magukkal visznek, mindenki kedvenc étele bekerülhessen. Készült sajtos pogácsa Kicsi Tacsinak, csörögefánk Apa Tacsinak és túrós lepény Anya Tacsinak.

Míg Anya Tacsi készülődött, Kicsi Tacsi gyakran megjelent a konyhában és megkérdezte tőle:

– Indulhatunk már a tűzijátékra?

– Még nem, Kicsi Tacsi, türelem! A tűzijátékot este rendezik, mert csak a sötétben látszik jól. - válaszolt kedvesen a sokadik kérdés után is Anya Tacsi.

Mikor már minden finomság elkészült és esteledni kezdett, eljött végre az indulás ideje. Kicsi Tacsi, Anya Tacsi és Apa Tacsi együtt sétáltak el az ünnepség helyszínére. Magukkal vittek egy pokrócot és az elemózsiával megpakolt piknikkosarat.

A Pipacsosmezőn már ott tolongott a környék apraja és nagyja. Eljöttek a rigók, a verebek, a pillangók. De nem csak ők! Ott voltak a pettyes katicák és Kicsi Tacsi kedvencei, a csigák is. Sőt, az ismerős gólyapár is visszalátogatott ünnepelni, mielőtt másnap hosszú útra indulnak délre.

Kicsi Tacsi és szülei egy kedves süncsalád mellé telepedtek le a fűbe a kiterített pokrócukra. Elővették a piknikkosárból az elemózsiát és eszegetni kezdtek. Mindannyian nagyon várták már a tűzijátékot.

A tűzijátékot minden évben a vakondok rendezték meg. Már napokkal korábban felállították a tűzijáték rakétáit a mező közepén.

De mikor eljött az idő, csak nem akart elkezdődni a tűzijáték. A nézők türelmesen vártak egy ideig, majd nyugtalankodni kezdtek.

– Mikor kezdődik már a tűzijáték?? - kérdezgette türelmetlenül Kicsi Tacsi.

– Nem tudom, kicsinyem. - rázta a fejét Anya Tacsi.

Ekkor az egyik vakond megjelent és így szólt:

– Sajnos a tegnapi nagy viharban eláztak a tűzijáték rakétái, így most nem tudjuk kilőni őket. Mindenkitől elnézést kérünk! Idén elmarad a tűzijáték! - azzal a vakond már el is tűnt.

A bejelentést pillanatnyi csend követte. Mindenki nagyon elszomorodott a hír hallatán. Kicsi Tacsi még sírva is fakadt. Anya Tacsi magához ölelte.

– Megértem, hogy csalódott vagy! Én is nagyon vártam a tűzijátékot... - mondta Anya Tacsi kicsinyének.

A Pipacsosmező lakói készülődni kezdtek hazafelé. Ám ekkor az egyik fekete rigó egy szomorú dalt kezdett énekelni. Hamarosan a többi rigó is csatlakozott hozzá. Mikor elénekelték a dalt, belekezdtek egy újabba, majd még egybe és még egybe. Olyan szépen énekeltek, hogy Kicsi Tacsi tátott szájjal hallgatta őket.

Néhány szomorú dal után, a rigók egyre vidámabb és vidámabb énekekbe kezdtek. A Pipacsosmező lakói már egyáltalán nem akartak hazamenni, inkább hallgatták a rigók gyönyörű énekét.

Először a pillangók perdültek táncra, de gyorsan kedvet kaptak a tánchoz mások is. Még a gólyapár is ropni kezdte a magasban. Apa Tacsi táncba hívta Anya Tacsit, Kicsi Tacsi pedig nagyokat ugrált örömében.

Csakhamar nagy vidámság kerekedett a Pipacsosmezőn. A résztvevők énekeltek, táncoltak, nevettek hajnalig. Abban az évben így búcsúztatták a nyarat - igaz, tűzijáték nélkül, mégis boldogan.

   
libero. Praesent accumsan tempus justo at ipsum fringilla Sed Nullam leo.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás