Szánkózzunk!

 

Tél végén jártak. Kicsi Tacsi nagyon szomorú volt, mert azon a télen még egyáltalán nem esett a hó. Anya Tacsi próbálta vigasztalni:

 - Gyere, kicsinyem, ne lógasd az orrod, menjünk inkább ki biciklizni!

Kicsi Tacsi bólintott. Sapkát, sálat, kabátot vettek, és mind a négy tappancsukra meleg csizmát húztak a hideg ellen.

Az udvaron Anya Tacsi kinyitotta a fészerajtót. Bekukucskáltak. Odabent katonás rendben sorakoztak Kicsi Tacsi járgányai: kismotor, tricikli, futóbicikli.

 - Hol van a szánkóm? - kérdezte rémülten Kicsi Tacsi.

 - Biztos itt van valahol! - felelte Anya Tacsi.

 - Keressük meg!

Kicsi Tacsi sorban kipakolta a fészerből a kismotort, a triciklit és a futóbiciklit. Még így sem látták sehol a szánkót.

Anya Tacsi egyenként kiemelte az ásót, a gereblyét és a létrát.

Közös erővel kihúzták Apa Tacsi hatalmas szerszámos ládáját és fűnyíróját is. A fészer kiürült, de a szánkó sehol sem volt.

 - Kérdezzük meg Apa Tacsit, hátha ő tud valamit a szánkóról! - javasolta Anya Tacsi.

Több se kellett Kicsi Tacsinak, telitüdőből kiabálni kezdett:

 - Apa Tacsi! Apa-Tacsi! Apa Taaaacsiiiii!!!

Apa Tacsi kinyitotta műhelyének ablakát.

 - Mi ez a hangzavar? Mi történt, kicsinyem?

 - Nem találjuk a szánkómat, Apa Tacsi! Nem tudod, hova lett?

 - Éppenséggel tudom. - felelte Apa Tacsi. - Behoztam a műhelyembe, mert megrozsdásodott a hosszú álldogálásban. Máris kiviszem neked.

Jött is hamarosan Apa Tacsi a szánkóval.

 - Tessék, Kicsi Tacsi, itt van!

 - Köszönöm! - lelkendezett Kicsi Tacsi, mintha egy hatalmas ajándékot kapott volna épp.

Apa Tacsi letette a szánkót a fűbe, Kicsi Tacsi pedig beszaladt a házba és a kedvenc báránybőrével tért vissza. Ráterítette a szánkóra és rátelepedett.

 - Húzzál, Apa-Tacsi, húzzál! - kiáltotta lelkesen.

 - Dehát nincs is hó! - tiltakozott Apa-Tacsi.

 - Nem baj! Szánkózzunk!

Apa Tacsi habozott, de aztán csak beadta a derekát és megragadta a szánkó zsinórját. Húzta teljes erőből, próbálta megmozdítani a szánkót a füvön, de az alig-alig engedett. Csak pár centit haladtak előre.

Ezt látva Anya Tacsi bement a házba és kihozott egy darab vajat a hűtőből. Leszállította kicsinyét a szánkóról és vastagon bekente a szánkó mindkét talpát vajjal.

 - Indulhattok! - mondta Anya Tacsi, mikor kész lett vele.

Apa Tacsi ismét megragadta a szánkó zsinórját és teljes erejéből húzni kezdte Kicsi Tacsit a füvön. Siklott a szánkó, mintha nem is vajon, hanem igazi havon csúszna!

Rótták a köröket a füvön, egyiket a másik után. Kicsi Tacsi hatalmasakat nevetett, de épp ilyen jól érezte magát az apukája és az anyukája is. Nem is hiányzott már nekik a hóesés és a tél, inkább örültek ennek a mostani pillanatnak, amit együtt tölthetnek.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás