| Kislányommal mindketten “téli gyerekek” vagyunk, így nem csoda, hogy a kedvenc évszakunk a tél (meg a tavasz... meg az ősz... de a nyár biztos nem 🙂 ). |
| Imádunk hógolyózni, szánkózni, hóembert építeni - bár az igazat megvallva, nálunk sokkal többször készül hókutya, mint hóember. |
| Így aztán nincs mit csodálkozni azon sem, hogy szeretjük a télen játszódó történeteket. Három mesém is született az elmúlt szűk egy évben, ami kimondottan télen játszódik vagy valamilyen téli eseményhez kötődik. |
Szánkózzunk! |
| Nem tudom, nálatok hogy telt az előző tél, de nálunk bizony nem esett egy csepp hó sem! Elég sokat szomorkodtunk ezen, de csak addig, amíg ki nem találtuk, hogy tulajdonképpen - ha hókutyát építeni nem is - de szánkózni lehet hó nélkül is! És szánkóztunk is... |
| A mese itt érhető el: Szánkózzunk! |
| Egyébként ezt már velem is megjátszotta jó 30 évvel ezelőtt drága nagyapám, szóval volt kitől ötletet merítenem. |
Takaró |
| Ezen a mostani télen szerencsére már kegyes volt hozzánk Holle anyó, és többször is megörvendeztetett minket egy-két dunyharázásnyi hóval. Így ha nagy hócsatákat nem is vívtunk, de legalább szánkóztunk kicsit - ezúttal igazi havon. |
| A mese itt érhető el: Takaró |
Itthon maradunk |
| Biztos sokan tudjátok, hogy Itthon maradunk című mesénket a koronavírus járvány miatti “otthon maradás” ihlette, de ennek van egy másik valóságalapja is: mikor a kislányom mindössze pár napos volt, esett nálunk a hó. Ki nem tudtam menni, hogy kiélvezzem, de a férjem épített egy kis hóembert nekem és egy vödörben behozta. Ezt azóta is a legkedvesebb emlékeim között tartom számon. |
| A mese itt érhető el: Itthon maradunk |
| Meséljétek hát szeretettel téli meséinket! |
